• Cím: 3304 Eger, Sánc u. 6.
  • Tel: 36/411-581 Fax: 36/412-791
  • Email: titkarsag@bnpi.hu

Természetvédelem a Cserhátban

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság tevékenysége a Cserhát területén

 

A Cserhát Nógrád megyéhez tartozó része a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területéhez, az Igazgatóság szervezeti egységei közül a Nógrád-Ipoly Természetvédelmi Tájegységhez tartozik. A védett természeti területek és az Igazgatóság vagyonkezelésében lévő területek elhelyezkedése miatt, a személyi jelenlét nagymértékben a Keleti-Cserhátra koncentrálódik. Mint természetvédelmi kezelő, a teljes működési területén jelen van és feladatokat lát el, a napi szintű tevékenysége azonban a nemzetközi és országos jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területeken a legteljesebb.

 

Országos jelentőségű védett természeti területek a Cserhátban (az érvényes természetvédelmi kezelési tervvel rendelkezők aláhúzva):

 

Hollókői Tájvédelmi Körzet

Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzet

Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület

Márkházapusztai Fás legelő Természetvédelmi Terület

Sóshartyáni Hencse-hegy Természetvédelmi Terület

 

Natura 2000 területek a Cserhátban (az elfogadott Natura 2000 fenntartási tervvel rendelkezők aláhúzva):

 

Bézma kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület

Bujáki Csirke-hegy és Kántor-rét kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület

Bujáki Hényeli-erdő és Alsó-rét kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület

Nagylóci Kő-hegy különleges természetmegőrzési terület

Nyugat-Cserhát és Naszály különleges természetmegőrzési terület

Sóshartyáni Hencse-hegy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület

Szandai Vár-hegy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület

Szentkúti Meszes-tető kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület

Tepke kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület

 

 

Természetvédelmi célú felmérés, monitorozás a Cserhátban:

 

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, mint természetvédelmi kezelő szervezet kiemelt feladatának tekinti a biológiai sokféleség védelmének szakmai megalapozását. Ehhez, mindenkori lehetőségeihez mérten, a legjobb szakemberek bevonásával igyekezett a megfelelő kutatásokat elvégezni. Így, a korábban alig feltárt Cserhátból az utóbbi 15 évben összegyűlt ismeretanyag már lehetővé teszi az adatokkal alátámasztott, szakmailag megfelelő színvonalú munkát a hatósági véleményezésektől a területkezelések tervezéséig. Több élőlénycsoport esetén az Igazgatóság munkatársai végezték el a felmérő munkát, a Cserhát flórájára és gerinces faunájára vonatkozó adatok döntő többsége nekik köszönhető. Néhány állatcsoport feltárása specialisták munkáját igényelte, így a puhatestűek, egyenesszárnyúak, egyes lepke- és bogárcsoportok vizsgálata múzeumok, egyetemek kutatóinak megbízásával történt. Ugyancsak megbízott kutatók készítették el a védett természeti területek és Natura 2000 területek élőhely-térképeit. A természetvédelmi célú növény- és állattani feltáró munka nagy jelentőségű eredményeket hozott. Így a Cserhátban került elő hazánk jelenleg ismert legnagyobb papucskosbor (Cypripedium calceolus) állománya, de több egyenesszárnyú faj esetén is a legjelentősebb hazai állományok közé sorolhatók a cserhátiak (álolaszsáska – Paracaloptenus caloptenoides, Fuss-pókszöcske – Poeciliomon fussi, pusztai tarsza – Isophya modesta). Az újonnan előkerült, kiemelt természetvédelmi jelentőségű élőhelyek, populációk megőrzésére az Igazgatóság több esetben természetvédelmi rendeltetésű területek létrehozását indította el, valamint egyéb, a lehetőségeiből adódó módszerek (hatósági korlátozások, tájékoztatás, tulajdonosi együttműködés kezdeményezése, kezelések elvégzése) alkalmazását végezte.

Egyes fajok esetén, például a pannongyík (Ablepharus kitaibelii fitzingeri) nemzetközi szinten is a legjelentősebbek közé sorolható cserháti állományát érintően a saját vagyonkezelésében lévő területek speciális kezelésében komoly eredményeket ért el.

A madárvédelem terén, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel közösen az Igazgatóság szintén jelentős előrelépéseket tett, kiemelten a parlagi sast (Aqulia heliaca), a fehér és a fekete gólyát (Ciconia ciconia, Ciconia nigra), a harist (Crex crex) és az uhut (Bubo bubo) érintő fajvédelmi intézkedések útján.

A természetvédelmi célú felmérések körében növekvő jelentőséggel szerepel az inváziós növény- és állatfajok előfordulásainak térképezése. A védett és Natura 2000 területek, valamint több cserháti vízfolyás inváziós növényfajainak térképezését az Igazgatóság munkatársai elvégezték, egyes állatcsoportok (inváziós puhatestűek, rákok, hüllők) felmérésében szintén nagy előrehaladás történt az utóbbi években.

A természetvédelmi szempontból kiemelt élőhelyek és populációk változásának, illetve az élőhelykezelések hatásának nyomon követésére az Igazgatóság munkatársai részt veszek az országos monitorozási programban, illetve saját monitorozási tevékenységet végeznek.

 

Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer keretében végzett monitorozás a következő fajokat érintően folyik a Cserhátban:

 

Papucskosbor (Cypripedium calceolus)

Piros kígyószisz (Echium russicum)

Janka-tarsóka (Thlaspi janklae)

Magyar kőhúr (Minuartia frutescens)

Pannongyík (Ablepharus kitaibelii fitzingeri)

Pelefajok

 

Egyéb (igazgatósági szintű) monitorozás:

 

Kétéltű szaporodóhelyek monitorozása

Fokozottan védett madárfajok (parlagi sas, fekete gólya, uhu, haris, gyurgyalag) monitorozása

Inváziós növényfajok monitorozása

Inváziós állatfajok monitorozása (új-zélandi vízicsiga, ékszerteknősök)

 

 

Természetvédelmi gyepkezelések a Cserhátban

 

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság meghatározóan a saját vagyonkezelésében lévő gyepterületeken (mintegy 350 hektáron) végez természetvédelmi gyepkezeléseket. A kezelések célja a másodlagos erdőssztyepp-mozaikok helyreállítása, fenntartása, mely részben gépi, részben kézi beavatkozásokkal történik. A gépi munka bázisát a Garábon kialakított területkezelési központ jelenti, ahol rendelkezésre áll a speciális kezelésekhez is megfelelő géppark. Így, kis talajnyomással bíró traktor, alternáló kaszák és egytengelyes önjáró szerszámhordozó is alkalmazásban van a fűkaszák mellett. A különböző típusú és természetességi állapotú gyepek más-más kezelést igényelnek, illetve a visszatérési idő sem azonos (vannak minden évben és néhány évente kezelendő gyepek). A kaszált gyepekben készített széna a Mátrában, Parádon található állattartó telepre kerül takarmányként. A legérzékenyebb gyepek csak kézi eszközökkel (sújtókés, mototros fűkasza, szénagereblye) kezelhetők, hogy a felszín és a növényzet változatossága ne csökkenjen (pl. az értékes csepleszmeggyes cserjés foltok fennmaradása csak így biztosítható). A gyepkezelések részét képezik a fásszárú inváziós fajok elleni vegyszeres beavatkozások. A Cserhátban a fehér akác kordában tartása jelenti a legnagyobb kihívást, ez elsősorban törzsinjektálással, szükség esetén szelektív gyomirtóval végzett lombpermetezéssel történik. Az inváziós lágyszárúak (leginkább a kanadai aranyvessző jelent fokozódó problémát), valamint az őshonos intenzíven terjedő siskanád visszaszorítására időzített gépi vagy kézi kaszálás, szárzúzás szolgál.

 

 

Természetvédelmi erdőkezelések a Cserhátban

 

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság saját vagyonkezelésében lévő erdőkben folyó természetvédelmi erdőkezelés célja az erdei biodiverzitás megőrzése, az erdőkben fellépő természetes folyamatok megsegítése, a természetes erdők szerkezeti és funkcionális jellemzőinek helyreállítása. Ezt a célt a korábbi években elsősorban a fakitermelések minimalizálásával (csak az idegenhonos fafajok visszaszorítását, illetve a hatóságilag előírt beavatkozásokat végrehajtva) próbálta megvalósítani, az utóbbi években több erdőtömbben a  komlex, természetvédelmi célokat szolgáló kezelés irányába mozdult el az Igazgatóság. A Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzet és a Tepke kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület részét képező garábi Varjú-bércen 2015-ben indult meg a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai és Botanikai Intézetével közös erdőkezelési projekt. A tudományos kutatási háttérrel támogatott kezelési kísérletek a jelenleg meglehetősen homogén cseres-tölgyes és gyertyános-tölgyes állomány természetességét többféle módszerrel igyekeznek növelni. A természetközeli erdőgazdálkodásban is alkalmazott mesterséges lékképzés mellett nagy mennyiségű, különböző típusú holtfa és sebzett fa létrehozása, nagy biológiai értékű faegyedek (nagyméretű fák, ritkább elegyfafajok) és kevésbé gyakori cserjefajok megsegítése folyik.  A kezelések hatásainak monitorozása az erdődinamikai (szerkezeti és kompozicionális jellemzőkön végzett) vizsgálatok mellett több élőlénycsoportot is lefed. Az itt szerzett kezelői tapasztalatok/kutatási eredmények várhatóan felhasználhatóak lesznek a hasonló erdőtípusokban folyó természetvédelmi erdőkezelés és erdőgazdálkodás során.

 

 

Vízi- és vizes élőhelyek védelme, kezelése a Cserhátban

 

A Cserhát felszíni vizekben kevéssé gazdag a környező középhegységekhez képest, az intenzívebb tájhasználat (mind történeti, mind jelenlegi viszonylatban) pedig a vízi és vizes élőhelyek gyorsabb eltűnését, leromlását okozta. A még kedvezőbb természetességi állapotban megmaradt vízfolyások, állóvizek megőrzése, helyreállítása ezért a természetvédelmi kezelő számára kiemelt feladatként jelentkezik. A Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzet patakjait érintő egyik súlyos probléma olyan műtárgyak jelenléte, melyek meggátolják a vízi élőlények folyásirányban felfelé történő mozgását. Ilyen (az úgynevezett ökológiai átjárhatóságot gátló) műtárgyak vannak a Zsunyi-patakon, a Cserkúti-patakon és a Garábi-patakon, melyek természetvédelmi célú átalakítását az Igazgatóság egy 2017-ben megkezdődött projekt keretében végzi el. Ugyanezen projekt számos vizes élőhely (kisméretű időszakos állóvizek) helyreállítását, létrehozását célozza meg, elsősorban a kétéltű fauna védelme érdekében, a jelenleg korlátozottan rendelkezésre álló szaporodóhelyek mennyiségének növelésével. A Cserhát egyetlen ismert tőzegmohás lápja (a nagybárkányi Nádas-tó) körbekerítésével a nagyvad és az off-road tevékenység károsító hatásainak megszüntetése a projekt célja.

 

 

Természetvédelmi bemutatás, oktatás, szemléletformálás a Cserhátban

 

A Cserhát természeti értékeinek és a nemzeti park igazgatóság munkájának a bemutatását jelenleg néhány, igazgatósági kezelésű tanösvény és bemutatóhely biztosítja. Ezek közül kiemelendő a Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzetben, Sámsonházán található Buda-hegyi tanösvény, valamint a Hollókői Tájvédelmi Körzet (részben igazgatósági, részben önkormányzati kezelésben lévő) tanösvény-rendszere. Több felhagyott kőfejtőben lett kialakítva geológiai bemutatóhely: Mátraszőlősön, Kozárdon, Felsőtoldon, Cserhátszentivánban. A világörökségi helyszínként is számon tartott Hollókői Tájvédelmi Körzetben az Igazgatóság kezelésében lévő Tájház kiállítása a település tájtörténeti bemutatását szolgálja, a kiállítás közeljövőben tervezett felújítása is ezt a témakört célozza meg.

Az oktatási és szemléletformálási tevékenység egyik rendszeresen végzett formáját a terepgyakorlatok, szervezett túrák, iskolai/óvodai kirándulások adják. Ezek részben a védett területek látványosabb, jól bemutatható részein (például a Hollókői Tájvédelmi Körzetben) zajlanak, emellett nagyon hasznosak az egyes települések lakóinak (elsősorban óvodáknak, iskoláknak) a saját településük természeti értékeinek bemutatása. A terepi programok mellett az Igazgatóság munkatársai rendszeresen tartanak beltéri előadásokat, foglalkozásokat oktatási intézményekben, művelődési házakban.

Egy 2017-ben indult, Natura 2000 bemutatás témájú projekt új tanösvény és bemutatóhelyek kialakításával, mobil kiállítási és oktatási anyagok elkészítésével fogja segíteni az Igazgatóság ez irányú tevékenységét.

 

 

További információk a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Cserhátban folytatott tevékenységeiről az alábbi linkeken érhetők el:

 

http://bnpi.hu/oldal/kelet-cserhati-tk-58.html

http://bnpi.hu/oldal/hollokoi-tk-56.html

http://bnpi.hu/oldal/soshartyan-hencse-hegy-tt-83.html

http://bnpi.hu/oldal/markhazapusztai-fas-legelo-tt-217.html

http://bnpi.hu/oldal/ipolytarnoci-osmaradvanyok-tt-82.html

http://bnpi.hu/doc/natura/BNPI_fterv_HUBN20060_Soshartyan_EGYEZTETESI.pdf

http://bnpi.hu/doc/2015/2/HUBN21095_Nagyloci_Kohegy_Naturaterv_Vegso.pdf

http://bnpi.hu/doc/2016/07/BNPI_fterv_HUBN20055_Szentkut_EGYEZTETESI.pdf

http://bnpi.hu/doc/2016/08/BNPI_fterv_HUBN20056_Tepke_EGYEZTETESI.pdf

http://bnpi.hu/doc/2016/08/BNPI_fterv_HUBN20057_Bezma_EGYEZTETESI.pdf

http://bnpi.hu/doc/2016/07/BNPI_fterv_HUBN20059_Szanda_EGYEZTETESI.pdf

http://bnpi.hu/doc/2015/2/HUBN20058_Bujak_Csirke_hegy_Naturaterv_Vegso.pdf

http://bnpi.hu/doc/2015/2/HUBN21094_Bujak_Henyel_Naturaterv_Vegso.pdf

http://bnpi.hu/hir/megalakult-magyarorszag-legujabb-naturparkja-hollokon-542.html

http://cserhatnaturpark.hu/

http://bnpi.hu/hir/gyurgyalagok-vedelme-rimocon-318.html

http://bnpi.hu/hir/veszelyes-vezetekek-110.html

http://cserhatert.hu/

http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=pl&mode=search&nev=&tkv=&megye=12&telepules=0&vedszint=2&vedkateg=0&evszam=&orderby=nev&direction=asc&headers=50

http://www.termeszetvilaga.hu/termeszetvedelem/harmos.html

http://weberdo.hu/cserhat-foldtan

http://bnpi.hu/oldal/dombvideki-es-hegyi-retek-kezelese-a-bnpi-teruletein-keop-3-1-2-2f-09-11-2012-0013-391.html

http://www2.vizeink.hu/files/vizeink.hu_0249_aebvezeto_1-8_ipoly_2009.06.30.pdf

http://bnpi.hu/oldal/gepbeszerzes-a-nograd-megyei-vedett-gyepteruletek-helyreallitasahoz-keop-3-2-0-11-2012-0016-418.html

http://bnpi.hu/oldal/kisvizi-elohelyek-8211-forrasok-forraslapok-es-a-kapcsolodo-elohelyek-vedelme-a-bukki-nemzeti-park-igazgatosag-mukodesi-teruleten-kehop-4-1-0-15-2016-00058-536.html

http://3100.hu/a-faallomanyok-atalakitasaval-allitjak-helyre-a-vedett-erdei-elohelyeket-nogradban-is/

http://natura2000.eea.europa.eu/Natura2000/SDF.aspx?site=HUBN21095

http://natura2000.eea.europa.eu/Natura2000/SDF.aspx?site=HUBN21094

http://bnpi.hu/hir/ket-uj-terulettel-bovult-a-natura-2000-halozat-a-bukki-nemzeti-park-igazgatosag-teruleten-607.html

https://hu.wikipedia.org/wiki/Kelet-cserh%C3%A1ti_T%C3%A1jv%C3%A9delmi_K%C3%B6rzet

 

 

Kozárd, 2017.12.28.       

                                                                                         Harmos Krisztián
tájegységvezető

Utolsó módosítás: január 4., 10:41