Navigáció:kezdőlap/Védett természeti területek/Natura 2000 hálózat
Natura 2000 Területek
Mit jelent a Natura 2000 hálózat?
Az Európai Unió két természetvédelmi irányelvén - a Madárvédelmi- (79/409/EEC) és az Élőhelyvédelmi Irányelven (92/43/EEC) - alapuló, az Unióban kötelezően megőrzendő élőhelytípusok, állat- és növényfajok védelmére kijelölt területek hálózata. A Natura 2000 hálózatot a madarak védelmére kijelölt Különleges Madárvédelmi Területek (SPA), valamint az élőhelyek, növény- és más állatfajok védelmére kijelölt Különleges Természetmegőrzési Területek (SCI ill. SAC) alkotják.
A Natura 2000 hálózat kijelölése és fenntartása valamennyi uniós tagállam számára kötelező. Az újonnan csatlakozott tagországok számára a saját Natura 2000 hálózatuk kijelölése a csatlakozás feltétele volt.
Mi a Natura 2000 hálózat célja?
A hálózat célja az eltűnéssel fenyegetett, kis kiterjedésű természetes élőhelyek és a veszélyeztetett, sérülékeny, vagy bennszülött fajok hosszú távú fennmaradásának biztosítása, a biológiai sokféleség megőrzése.
Mi alapján jelölték ki a Natura 2000 területeket?
A Natura 2000 hálózat láncszemeinek azokat a területeket jelölték ki, amelyeken az említett irányelvek mellékleteiben felsorolt fajok vagy élőhelyek jelentős állományban megtalálhatók.
A területjavaslatok kidolgozása az európai uniós kritériumoknak megfelelő, szigorúan szakmai (ökológiai) szempontok alapján történt (faj vagy élőhelytípus állománynagysága, állománysűrűsége, hazai elterjedése, hazai és nemzetközi védelmi helyzete, élőhelyigénye), amit részletes adatgyűjtés előzött meg.
A szakmai kijelölés alapja:
| EU | Magyarország | BNPI | ||
|---|---|---|---|---|
| Élőhelyvédelmi Irányelv | Élőhelyek | 221 | 46 | 37 |
| Növényfajok | 449 | 41 | 15 | |
| Gerinctelen fajok | 170 | 62 | 33 | |
| Gerinces fajok | 127 | 50 | 37 | |
| Madárvédelmi irányelv | Madárfajok | 190 | 78 | 78 |
Mi a Natura 2000 hálózat jogszabályi háttere?
A Natura 2000 területekre vonatkozó szabályokat a 2004. október 8-án kihirdetett 275/2004. (X.8.) kormányrendelet tartalmazza. A hazánkban kijelölt Natura 2000 területeket, az irányelvekben meghatározott közösségi jelentőségű fajokat és élőhelytípusokat, a kijelölt területek térképét a rendelet mellékletei tartalmazzák - nemzeti park igazgatóságok szerinti csoportosításban.
Mekkora a hazai Natura 2000 területek kiterjedése?
A kormányrendeletben kihirdetett területek kiterjedése 1,95 millió hektár. Ez hazánknak mintegy 21%-a. A jelenleg is védett természeti területek több mint 90%-a bekerült a Natura 2000 hálózatba, - melyek annak mintegy 40%-át teszik ki -, a fennmaradó rész, pedig a direktívákban megfogalmazottaknak megfelelő élőhelyek arányát jelenti.
1. Különleges Madárvédelmi Területek (KMT ill. SPA)
Különleges Madárvédelmi Terület: olyan közösségi szempontból jelentős természeti értékekkel rendelkező terület, amelyen a 275/2004. (X.8.) kormányrendelet 1. A) számú mellékletben meghatározott közösségi jelentőségű madárfaj, valamint az 1. B) számú mellékletben meghatározott vonuló madárfaj jelentős állománya, illetve élőhelye található, különös tekintettel a nemzetközi jelentőségű és egyéb vizes élőhelyekre.
Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozása kapcsán a csatlakozás időpontjáig a Madárvédelmi Irányelv (Wild Birds Directive, 79/409/EEC) előírásai szerint ki kellett jelölni a Különleges Madárvédelmi Területek hálózatát, ez a már korábban védetté nyilvánított természeti területek elhelyezkedésétől függetlenül történt.
A Natura 2000 hálózat és a részét képező Különleges Madárvédelmi Területek elsődlegesen a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek fennmaradását hivatottak biztosítani. Egyes fajok (úgymint parlagi sas, békászósas, kerecsensólyom, kékvércse, kígyászölyv, túzok, fehérhátú harkály) hazai elterjedése szempontjából különösen fontos feladat hárul a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságra, ahol jelentős állományaik koncentrálódnak. Ezen fajok érdekében a már megtett faj- és élőhelyvédelmi feladatokat kell megerősítenünk, immár a Natura 2000 Hálózat célkitűzéseinek elérése érdekében (pl. folyamatban lévő és tervezett LIFE projektek; vizes rehabilitációk).
Az irányelv értelmében, az ország köteles volt a listás fajok országos populációinak minimálisan 20-60%-át bevonni a Natura 2000 Hálózatba, oly módon, hogy területeket jelölt ki. Természetesen a ritka, globálisan veszélyeztetett fajok esetében ez a lefedettség 60% feletti, míg a gyakoribb fajok esetében ez az érték alacsonyabb is lehet. Egy terület természetesen több madárfajra is ki lett jelölve, például a "Borsodi-sík" SPA terület 44 madárfaj és azok élőhelyeinek védelmét hivatott megoldani.
A madártani alapokon javasolható területek teljes kiterjedése 1 314 329 hektár, Magyarország területének 14,l %-a. Adataink szerint a javasolt területek összkiterjedésének 43 %-a (564 485 hektár) védett természeti terület, mely arány a közeljövőben kihirdetendő védett természeti területekkel együtt jelentősen megnő.
Különleges madárvédelmi területek a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén
(a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 5. számú melléklete alapján)| Területkód | Név |
|---|---|
| HUBN10001 | Bodrogzug - Kopasz-hegy - Taktaköz (részben ANPI terület) |
| HUBN10002 | Borsodi-sík |
| HUBN10003 | Bükk hegység és peremterületei |
| HUBN10004 | Hevesi-sík |
| HUBN10005 | Kesznyéten |
| HUBN10006 | Mátra |
2. Különleges Természetmegőrzési Területek (SCI ill. SAC)
Az Élőhelyvédelmi Irányelv (Habitats Directive, 92/43/EEC) az Európai Unió egyik legfontosabb jogi eszköze a biodiverzitás védelme érdekében.
Különleges Természetmegőrzési Terület: olyan közösségi szempontból jelentős természeti értékekkel rendelkező terület, amely a 275/2004. (X. 8.) Kormányrendelet 2. A) és 3. A) számú mellékletében meghatározott faj jelentős állománya, élőhelye, valamint rajta a 4. A) számú mellékletben meghatározott közösségi szempontból jelentős élőhelytípus található.
Az irányelv, minthogy fő célja elősegíteni a biológiai sokféleség megőrzését a gazdasági, társadalmi, kulturális és regionális igények figyelembe vételével, hozzásegít egy közös cél, a fenntartható hasznosítás megvalósításához; minthogy a biológiai sokféleség megőrzése egyes esetekben megkívánja a folyamatos emberi beavatkozást, vagy egyáltalán az arra való ösztönzést.
Európában a tagállamok területein a természetes élőhelyek továbbra is folyamatosan pusztulnak és a vadon élő fajoknak egyre növekvő száma válik fokozottan veszélyeztetetté; minthogy a veszélyeztetett élőhelyek, illetve fajok a Közösség természetes örökségét képezik, és a veszélyeztetés gyakran a határokon is átnyúlik, megőrzésük érdekében közösségi szinten szükséges lépéseket tenni. Amíg a gazdaságilag fejlettebb tagállamokban az élőhelyek rekonstrukciója, rehabilitációja kell hogy előtérbe kerüljön a Natura 2000-es területeken, addig az unió bővítésével érintett tagállamok többségében - így Magyarországon is - a kedvezőbb természeti állapotok illetve a gazdag élővilág fennmaradását szolgáló extenzív gazdálkodási módok fenntartására kell fektetni a hangsúlyt.
Bizonyos élőhelyek, illetve bizonyos fajok veszélyeztetésük ismeretében elsőbbséget kell, hogy kapjanak a megőrzésükre irányuló intézkedések gyors megtételének elősegítésére;
Hazánk természeti értékekben való gazdagságát is elismerve alakította ki az Európai Unió az önálló Pannon Biogeográfia Régiót, melynek feladata többek között olyan értékes pannon élőhelyek védelme, mint például a kontinentális cserjések (törpemandulások, gyöngyvesszőcserjések), a pannon sziklagyepek, a pannon szikesek, melyek számos az irányelv II. függelékén szereplő fajnak nyújtanak menedéket.
Példák az Élőhelyvédelmi Irányelv függelékein szereplő élőhelyekre illetve azok jellemző növény-(N) és állatfaira (Á).:
| Kód | Élőhely neve | Jellegzetes listás növényfajok |
|---|---|---|
| 91H0 | * Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescens-szel | N: rigópohár, Á: szarvasbogár, nagy hőscincér |
| 1530 | Pannon szikesek | N: kisfészkű aszat; Á: nagy szikibagoly, pusztai gyalogcincér, vöröshasú unka |
| 6190 | Pannon sziklagyepek | N: magyarföldi husáng, Á: Anker-araszoló, eurázsiai rétisáska |
| 6240 | * Pannon lejtősztyeppek és sziklafüves lejtők | N: magyar nőszirom, leánykökörcsin, piros kígyószisz, Janka-tarsóka; Á: sárga gyapjasszövő, álolaszsáska |
Kijelölésük három lépcsőben történik, az Élőhelyvédelmi Irányelv alapján:
- A javasolt Különleges Természetmegőrzési Területeket tartalmazó nemzeti lista elkészítése: ebben a fázisban a nemzeti park igazgatóságok a megbízott kutatók illetve a munkatársaik felmérései alapján elkészítette az elsődleges területi javaslatokat, melyek országos revízióját (területek elvetése, újabb területek bevonása) követően összeállt az elsődleges szakmai lista). A javaslatokkal érintett területek térképi digitalizálása is megtörtént.
- Különleges Természetmegőrzési Területek kijelölése (proposal Sites of Community Importance - pSCI). Az ágazati tárcaegyeztetéseket követően (pl. Gazdasági Minisztérium; Magyar Bányászati Hivatal, Magyar Honvédség) történtek korrekciók, melyet követően a Natura 2000 Hálózatot a 275/2004. (X.8.) Kormányrendelet emelt be a hazai jogrendbe. A Natura 2000 területek véglegesítéséhez a kormányrendelet előírásaiból két feltételnek kell még teljesülni. Egyrészt a jogszabály által megadott 90 napos panasztételi lehetőség rendezésével, másrészt a tervezett támogatási rendszer alapjaként, a MePAR-ban tematikus rétegként kell feltüntetni a területeket. A pannon biogeográfiai régióval érintett többi tagállammal illetve civil szervezetekkel lefolytatott tárgyalásokat követően további korrekciók lehetségesek (biogeográfiai szeminárium), melynek eredményét továbbítják az Európai Bizottságnak, aki véglegesíti a Különleges Természetmegőrzési Területeket (SCI)
- Különleges Természetmegőrzési Területek véglegesítése (Special Areas of Conservation - SAC). A tagállamok ezt követően elfogadják a területjavaslatokat, melyeket a Bizottság terjeszt elő, melyek mint SAC területek lesznek kihirdetve, véglegesítve.
Különleges természetmegőrzési területnek jelölt területek és kiemelt jelentőségű különleges természetmegőrzési területnek jelölt területek a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén
(a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 6.és 7. számú melléklete alapján)A Zempléni Tájegység átadásával (2007.februártól) az alábbi Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által kijelölt Natura 2000 területek átkerültek az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósághoz:
Különleges madárvédelmi területek a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén
(a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 5. számú melléklete alapján)| Területkód | Név |
|---|---|
| HUBN10001 | Bodrogzug - Kopasz-hegy - Taktaköz (részben) |
| HUBN10007 | Zempléni-hegység a Szerencsi-dombsággal és a Hernád-völggyel |
Különleges természetmegőrzési területnek jelölt területek és kiemelt jelentőségű különleges természetmegőrzési területnek jelölt területek a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén
(a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 6.és 7. számú melléklete alapján)A BNPI a Natura 2000 területek bemutatására nyílt túrákat hirdet 2009-ben, a nagyközönség számára.
Utolsó módosítás: 2009. március 24., 16:17
Felelős: Schmotzer András
